Misina Mentőcsoport

VISSZA

Elsősegélynyújtás

Definició

Sok definíció esetén, ezen esetben is nehéz dolgunk van. Az elsősegélynyújtás nehezen megfogalmazható, megragadható téma. Nem lehet egy minden részletében kielégítő magyarázatot adnunk, sok összetevőből épül fel, melyek lényege az adott gondolkodásmód megteremtése. Ez a fajta gondolkodásmód életstílus és hivatás is egyben.

Jó összefoglalásnak tekinthető: Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében.

Továbbgondolva és válaszolva arra a kérdésre, hogy kinek van szüksége elsősegélyre, máris világossá válik, hogy az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése.

Elsősegélynyújtó szerepkört tölt be, aki megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, így az elsősegélynyújtás valamely kompetencia szintjén eredményesen beavatkozni képes. Eredményes beavatkozásnak pedig azt nevezhetjük, ami eleget tesz az előzőekben említett elsősegélynyújtás céljának vagy céljainak. Ezek a "szintek" természetesen az egyszerű laikus tudásától és gyakorlati ismereteitől az egészen főorvosi tudásig, illetve beavatkozási jogosultságokig terjednek.

Az elsősegélynyújtás alanya mindig a hirtelen egészségkárosodott ember, ebbe beletartozik a látszólag egészséges emberben rapidan fellépő egészségkárosodás, valamint a már diagnosztizált betegség hirtelen rosszabbodása is. Az elsősegélynyújtást időtől és helytől függetlenül az észlelés pillanatában azonnal el kell kezdeni. Lehetőség szerint már a helyszínen, ahol a beteget vagy a sérültet megtaláltuk. A felesleges mozgatás esetenként súlyos következményekkel járhat. Ez alól természetesen vannak kivételek. SENKI nem kockáztathatja saját testi épségét vagy életét egy bajbajutottért sem, hiszen „HALOTT HŐSÖK NEM MENTENEK ÉLETEKET!!!” Minden olyan tényezőt, ami károsíthatja egészségünket alapos körültekintéssel kell felmérni és ha szükséges a megfelelő tárgyi és személyi feltétellel felszámolni, hogy a későbbiekben az életveszélyes helyről el tudjuk szállítani a sérültet, bajbajutottat, majd a biztosított, biztonságos helyen azonnal megkezdeni az elsősegélynyújtást.

Törvényi háttér

Az elsősegélynyújtási kötelezettséget törvény szabályozza, az 1997. Évi CLIV tv. az egészségügyről külön rendelkezik az egyén szerepéről és megkülönbözteti a laikus és az egészségügyi szakdolgozót illetve ennek megfelelő döntési helyzetet teremt.

 „Az egyén szerepe 5.§ (3) e) (…mindenkinek…) kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, vagy arról tudomást szerez.”

 A szakdolgozóknál, már a véleményezési jog is bekerült a szabályozásba. „VI. fejezet: Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelességei - Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségei 125. § Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.” A törvény továbbá pontosan megfogalmazza a mentést, mint egészségügyi ellátást:

A törvény továbbá pontosan megfogalmazza a mentést, mint egészségügyi ellátást:

• (2) A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul
• a) személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,
• b) ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,
• c) heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,
• d) szülészeti esemény során,
• e) ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,
• f) heveny tudatzavar esetén, ideértve az ittasság miatti tudatzavart is,
• g) veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.
• (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.
• (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül - a sürgősség igényétől függetlenül - az orvos által rendelt
• a) olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják (mentőszállítás), vagy
• b) a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő - őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen.
• (5) Mentésnek minősül továbbá
• a) a külön jogszabályban meghatározott életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés),
• b) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,
• c) mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség),
• d) mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás).
• (6) A közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja. A megfigyelés az érintett kijózanodásáig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet az egészségügyi intézményben visszatartani.

95. § A mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet. 96. § (1) A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat. (2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat, valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az állami mentőszolgálat koordinálása mellett.

A túlélési lánc elemei és jelentőségük

KORAI ÉSZLELÉS →
SEGÉLYKÉRÉS 104 →
ÚJRAÉLESZTÉS FOLYTATÁSA (CPR),
KORAI DEFIBRILLÁLÁS →
MENTŐ ELLÁTÁS →
KÓRHÁZI ELLÁTÁS

 

Baleseti helyszín és észlelés jelentősége

A baleseti helyszín nem választott, általában nem optimális, de mégis az elsősegélynyújtó fő működési területe. Ahhoz, hogy munkáját hatásosan tudja elvégezni elengedhetetlen, hogy a helyszínt pontosan ismerje, veszélyforrásait felfedezze, (segítséggel) elhárítása, valamint a további káreseményeket, sérüléseket megelőzze. A helyszínen a további baleset elhárítása, a meglévő veszélyforrások felismerése kettős érdek. Éppen ezért TILOS kockáztatni az életünket, mivel, ha mi megsérülünk, vagy meghalunk azzal a bajbajutott sem menekülhet meg és mi is hasonló sorsra jutunk.

Az észleléssel párhuzamosan több dologra is oda kell figyelnünk, ezek a következők:
• baleseti helyszín
• baleset mechanizmusa
• sérült állapota
A későbbiekben árulkodó lehet a helyszín és az esemény jellege is.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

1. Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
2. Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
3. Hány sérült, beteg van?
4. Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
5. A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
6. Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.(www.mentok.hu)

VISSZA